Politikai rendszere
Az Egyesült Államok szövetségi köztársaság, mely az amerikai Alkotmányon alapul, és 50 államból továbbá a Kolumbiai Kerületbõl áll (District of Columbia). Az Egyesült Államok hagyományosan demokratikus ország és minden 18 éven feletti általános választójoggal rendelkezik.
A szövetségi kormány három ágazatból áll. A végrehajtó ágazat (executive branch) feje az Elnök. A törvényhozó ágazatot (legislative branch) a kétkamarás Kongresszus vezeti (Congress); a Kongresszus a Szenátusból (Senate) és a Képviselõházból (House of Representatives) áll. A harmadik ágazat az igazságügyi ág (judicial branch); itt a Legfelsõbb Bíróság (Supreme Court) magyarázza az Alkotmányt. A három ágazat kiegyensúlyozza egymást. Az Alkotmány egyes jogokat és hatalmakat az egyes államokra ruházza. Egy állam vezetõsége is három ágazatból áll: a kormányzóból, az állami törvényhozásból és az állam legfelsõbb bíróságából
A jelenlegi elnök George W. Bush, a republikánus párt tagja. Az USA-ban gyakorlatilag kétpártrendszer van - a két legnagyobb párt a republikánus és a demokrata párt. Léteznek tovább egyéb, kisebb politikai hatalommal bíró független pártok is. Ezek némelyike egyes választásokból gyõztesként is kerül ki.
Gazdasági áttekintés
Az Egyesült Államok gazdasága erõs, sokágú és fejlett technológiával rendelkezik. Az egy fõre jutó bruttó nemzeti össztermék értéke 33.900 dollár és ezzel a világ egyik leggazdagabb országának számít - a nagyobb iparosodott országok közül pedig a leggazdagabb. Az amerikai gazdaság erõssége a méretében és a sokoldaluságában keresendõ. Az ország sok féle erõforrással rendelkezik, többek között jelentõs olaj és földgáz-készletekkel, egy sokféle terményt és állatot fenntartó hatalmas mezõgazdasági szektorral, egy erõs és jól szervezett ipari bázissal, egy fejlett szolgáltatóiparral és magasan képzett munkaerõvel. A gazdaság mérete és sokszínûsége továbbá szigeteli az országot a globális gazdasági földrengésektõl.
Ebben a piacorientált gazdaságban magánemberek és üzleti vállalkozások hozzák a döntések nagy részét és a kormány a számára szükséges termékeket és szolgáltatásokat fõleg a magánszférából szerzi be. Az amerikai vállalkozásoknak a nyugat-európai és a japán társaikkal szemben több lehetõségük van a gyárbõvítéshez, a felesleges munkaerõ leépítéséhez és az új termékek fejlesztéséhez. Ezek a cégek ugyanakkor magasabb kereskedelmi korlátozásokkal néznek szembe más országok piacán, mint e más országok cégei az amerikai piacon. Az üzleti verseny és vállalkozó szellem hagyományainak köszönhetõen az USA mûszaki fejlesztései világelsõk a számítógépek, a szoftverek, az elektronika és a távközlés terén.
Az amerikai vállalatok jelen, de legalábbis közel vannak a technológiai áttörésekhez, kifejezetten a számítástechnikai, orvosi, repülési és katonai berendezések terén, bár elõnyük a II. világháború óta csökkent. A mûszaki fejlõdések széles körû elterjedése magyarázza a "kétlépcsõs" munkaerõpiacot, amelyben az alul találhatók nem rendelkeznek a felsõk mûveltségével és szakmai képességeivel és ezért egyre inkább kevésbé kapnak fizetésemelést, betegbiztosítást és más juttatásokat.
1975. óta szinte az összes, egy háztartásra esõ jövedelemnövekvés a háztartások legfelsõ 20%-hoz jutott. Az 1994. és 2000. közötti évek a reáltermelés tartós növekedését, alacsony inflációt és a munkanélküliség 5% alatti szintre jutását hozták. A hosszútávú problémák közé tartozik a gazdasági infratruktúrába befolyó elégtelen befektetés, az öregedõ népességhez köthetõ növekvõ orvosi költségek, a jelentõs kereskedelmi deficit és az alacsonyabb gazdasági rétegekben található családok stagnáló bevétele. 2000-ben a gazdasági környezetet tovább súlyosbította a Japánt, Oroszországot, Indonéziát, Braziliát és más kereskedelmi partnereket súlytó gazdasági gondok.
Adórendszer
Az Egyesült Államokban az adók szövetségi, állami és önkormányzati szinteken jelentkeznek. Egyes helyeken azonban nem szednek állami vagy önkormányzati adót. Vannak olyan államok, ahol nincsen állami adó, de az ottani önkormányzatok még vetnek ki adót. Vannak olyan helyek is, ahol nincsen önkormányzati vagy helyi adó, viszont van állami adó... Az állami és helyi adókat jövedelemre vagy forgalomra vetik ki, szövetségi szinten ilyen adók nincsenek. Szövetségi, országszintû fogyasztási adó terheli azonban a szeszesitalokat, a benzint, a szállítmányozást, a távközlést és a fegyvereket. Fogyasztási adó terheli továbbá azokat a termékeket és tevékenységeket, amelyek az ózonréteg csökkenésével kapcsolatba hozható vegyszerekkel foglalkoznak.
Szövetségi szinten az adóhivatal, az Internal Revenue Service (IRS - http://www.irs.gov), a Department of Treasury egyik ágazata foglalkozik az adók és az adótörvények adminisztrálásával, betartatásával.
Minden egyes állam és helység (város, megye, stb.) saját adótörvényekkel rendelkezik és államszintû vagy önkormányzati szintû ügynökséggel rendelkezik ezeknek a törvényeknek az adminisztrálásához, betartatásához. Mivel ezeket az adótörvényeket helyileg hozzák, az állami és a helyi adók hatáskörönként változnak.
Vámok, adók, illetékek
A nemzetközi kereskedõ számára nem árt tudomást szerezni a vámok és a fogyasztási adók mértékérõl. Ezen túl egyes helyzetekben ajándékozási és örökösödési illeték is szóba kerülhet.
A legtöbb amerikai adószabály alkalmazásához elengedhetetlen annak ismerete, hogy a jövedelem földrajzilag hol keletkezett. A külföldiek számára azért is fontos a jövedelem forrását tudni, mert így tudják meghatározni, hogy milyen mértékben vonatkoznak rájuk a szövetségi, állami vagy helyi adók.
Általában a nem állandó lakos külföldiek csak olyan esetben adóznak, ha a bevételük közvetlenül kapcsolható az Egyesült Államokban végzett gazdasági tevékenységhez, illetve állandó vagy idõszakos amerikai bevételük van, mint például az osztalék, a kamat, a haszonbér vagy szerzõi jogdíj. Ezt a bevételt többféle sávban adóztatják, 35%-ig bezáróan.
Egy külföldi, aki amerikai viszonylatban folytat kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet egy amerikai állampolgárhoz hasonló módon esik az üzlettel kapcsolatos bevételének adózása alá. Jelenleg a nettó kereskedelmi vagy üzleti bevétel adókulcsa maximum 35% külföldi cég és maximum 39.6% külföldi, nem állandó lakos magánszemélyek esetében. A külföldi cég ezentúl az amerikai tevékenységébõl származó nyereség után is adózhat, amennyiben az az Egyesült Államokban végzett kereskedelmi vagy üzleti tevékenységbõl ered. Egy külföldi, aki amerikai viszonylatban nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet az Egyesült Államokon kívüli bruttó bevétele után átalányadót fizet, melyet általában adóvisszatartás útján gyûjtenek be. Az átalányadó mértéke, amennyiben ezen a külföldi állandó lakhelyének országával kötött szerzõdés ezt nem változtatja, 30%.
A "külföldi" kifejezés külföldi vállalatra, nem állandó lakos külföldi állampolgárra, külföldi társulásra, örökségre vagy trösztre vonatkozik. Egy külföldi szervezet corporationként, társulásként, örökségként vagy trösztként való elbírálása az amerikai törvények alapján történik. Ilyenkor megvizsgálják a jogi kapcsolatokat a szervezet tagjai, a nyilvánosság és a szervezet vagyontárgyai között. Mivel az amerikai adótörvények konzekvenciái direkt módon alkalmazhatóak egy corporation, társulás, örökség vagy tröszt mûködtetésében, a hibrid külföldi operációs forma megállapítása kritikus fontosságú.
Annak megállapítása, hogy egy külföldi amerikai viszonylatban folytat-e kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, tényeken alapul. Egyes tevékenységeket kivéve nincsen fekete-fehér módja annak megállapítására, hogy egy külföldi átlépte-e azt a határt, amikor már azt lehet mondani, hogy kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytat az Egyesült Államokban. Általában minél magasabb szinten van kapcsolat az Egyesült Államokkal, annál valószínûbb, hogy a külföldire úgy tekintenek, mint aki amerikai viszonylatban folytat kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet.
Csak az olyan bevételre vonatkoznak a sávos adózási kötelezettségek, amelyek "effektív módon" kapcsolatba hozhatók a külföldi amerikai kereskedelmi vagy üzleti tevékenységével. Azok az amerikai eredetû bevételek, amelyek "állandóak vagy állandó jelleggel ismétlõdnek" (általában a passzív bevételek, mint a kamat, az osztalék, a haszonbér, a szerzõi jogdíj, stb.) csak akkor tekintendõk amerikai kereskedelmi vagy üzleti tevékenységnek, ha két feltétel közül legalább egynek megfelelnek. A két feltétel a vagyontárgy használata és az üzleti tevékenység. Azok az amerikai bevételek, amelyek nem "állandóak vagy állandó jelleggel ismétlõdnek" amerikai kereskedelmi vagy üzleti tevékenységgel kapcsolatos bevételnek tekintendõk. Bizonyos esetekben a külföldi eredetû bevétel is amerikai kereskedlemi vagy üzleti tevékenységnek tekinthetõ, de csak akkor, ha a külföldi rendelkezik olyan irodával, amelyhez ez a bevétel kapcsolható.
Egy külföldi bejegyzésû cég, amely az Egyesült Államokban folytat üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet, szintén adóköteles az Amerikához köthetõ nyereséggel kapcsolatban. A leányvállalat nyereségadója maximum 30%-a lehet az osztalék ekvivalens értéknek.
